1,4 százalékkal csökkentek a magyar lakásárak, de éves alapon még nőnek

2022 vége óta először estek az árak negyedéves alapon; a bérleti díjak közben az inflációt meghaladó ütemben emelkedtek.

A magyar lakásárak 1,4 százalékkal estek 2026 áprilisa és júniusa között az előző negyedévhez képest, miközben a bérleti díjak az infláció kiszűrése után is 4,2 százalékkal nőttek éves alapon. Az Index által ismertetett Eurostat-adatok szerint az eladási árakban 2022 vége óta ez volt az első negyedéves visszaesés.

Egy negyedév alatt olcsóbb, egy év alatt drágább

A két adat nem mond ellent egymásnak: a negyedéves mutató 2026 első három hónapjához, az éves pedig 2025 azonos időszakához méri az árakat. Vagyis a mostani visszaesés mellett a lakások még mindig 10,2 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Az EU egészében ugyanez az éves drágulás 4,7 százalék volt.

A visszaesés a 2022 vége óta tartó erős drágulást követte: 2025 végén még 20 százalék feletti éves áremelkedést mértek Magyarországon, és 2026 első negyedévében is magasabbak voltak az árak a mostaninál. Az ország az európai rangsor éléről a középmezőnybe került; nyolc országban nőttek gyorsabban az árak éves összevetésben. Ez a drágulás ütemének mérséklődését jelzi, nem a korábbi áremelkedés eltűnését.

Máshol tovább emelkedtek az árak

Az Eurostat összevetésében Magyarországon volt a legnagyobb negyedéves lakásáresés az uniós országok között. A vizsgált európai országok közül csak Franciaországban csökkentek még az árak, ott 0,8 százalékkal; a többiben emelkedést mértek.

A Telex által is ismertetett összehasonlításban Litvánia vezette a negyedéves drágulást: ott három hónap alatt 5 százalékkal nőttek az árak. Bulgáriában 4,5, Romániában 4,4 százalékos emelkedést mértek 2026 első negyedévéhez képest. A magyar visszaesés tehát nem egy általános európai árcsökkenés része volt.

Az Otthon Start előbb élénkítette a keresletet

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője szerint meghatározó szerepet játszott a piacon a 2025 szeptemberében elindított Otthon Start Program. A bevezetés után ősszel erősödött a kereslet, 2026 elején kisebb újabb élénkülés következett, tavasszal viszont már kevesebben érdeklődtek.

A program állami támogatású, fix 3 százalékos kamatozású lakáshitele egyes háztartásokat a bérlés helyett vásárlásra ösztönözhet, ami mérsékelheti a lakbérek emelkedését. Ez azonban lehetséges hatás, nem igazolt következmény. A bérleti díjak 4,2 százalékos éves növekedése ráadásul inflációval korrigált adat, ezért nem vethető közvetlenül össze az eladási árak 10,2 százalékos emelkedésével.

» Követett téma: LAKHATÁS · lakásárak, bérleti díjak