A magyar cégek tizede használ AI-t, közben nő a képzési igény

A Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum előadói mérhető időnyereséget várnak az AI-tól, miközben az ipar új piacokat keres.

Egy üzletkötőnek boltonként 25 percet takaríthat meg egy hangalapú AI-asszisztens, ami naponta két további partnerlátogatást tehet lehetővé – becsülte Pál Benedek, a Nexly társalapítója. A Portfolio beszámolója szerint a Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2026 előadói arról beszéltek, hogyan változhat a munka a magyar cégeknél: mely feladatok gyorsíthatók, milyen képzésre van igény, és merre mozdulhat a gyártás.

Előbb mérjék meg, mit nyernek vele

A bemutatott Eurostat-adatok szerint a tíznél több embert foglalkoztató vállalatok napi AI-használatában Magyarország aránya fele az uniósnak. Pál Benedek szerint ott érdemes kezdeni a bevezetést, ahol az eredmény már számszerűsíthető: becslése alapján az ajánlatadási folyamat két-három napról akár két-három órára rövidülhet. Ezek az ő becslései, nem minden vállalatnál garantált eredmények.

„Nem arra kell használnunk a mesterséges intelligenciát, hogy a csapatunk létszámát lefelezzük, hanem arra, hogy a jelenlegi csapatunkból sokkal többet kihozzunk.”

— Pál Benedek, a Nexly társalapítója

Varga Zoltán, a Magyar Suzuki HR-ért, vállalati szolgáltatásokért, jogi és megfelelőségi ügyekért felelős operatív igazgatója szerint a ChatGPT és hasonló eszközök bevezetése előtt az alapelveket kell rögzíteni. Az időmegtakarítás, a minőségjavítás és a döntéstámogatás legyen az iránytű.

A dolgozók több képzést szeretnének

A Grafton Recruitment kutatását ismertető Farkas Tamás üzletágvezető szerint a magyar cégek 38 százaléka egyáltalán nem tervezi az AI bevezetését. Eközben a munkavállalói oldalon a vállalati képzések iránti igény 40-ről 70 százalékra nőtt. A kutatás mintanagysága és a változás időszaka nem ismert.

Kiss Gergely, az Attrecto elnöke és a Signifer Group igazgatósági tagja ennél keményebben fogalmazott: szerinte biztosan elveszítik állásukat az AI miatt azok, akik elutasítják az alkalmazkodást. Ez előadói vélemény, nem a bemutatott kutatásból következő állásvesztési előrejelzés.

A gyártók a német piac mellé új irányokat keresnek

A fórum ipari beszélgetésein a magasabb hozzáadott értékű réspiacokat, köztük a védelmi és AI-hoz kapcsolódó gyártást jelölték meg lehetséges irányként. A Portfolio szerint az olcsó munkaerőre, kedvező energiaárakra és könnyen elérhető hitelre építő korábbi modell meggyengült. A lap 1,8 százalékos német GDP-növekedést és az átlaghoz képest mintegy tízszázalékos iparimegrendelés-ingadozást említ; az adatok időszaka nincs megadva.

Ifj. Büttner Tamás ügyvezető szerint a Büttner Kft. termelésében a szerszámgyártás súlya 80 százalékról körülbelül 10 százalékra esett; korábban ennek 70 százalékát Nyugat-Európába és Németországba exportálták. A kiesés pótlására négy-öt kutatás-fejlesztési és innovációs projektet indítottak, chipgyártási alkatrészek és védelmi termékek, például fegyverhangtompítók felé fordultak. A finanszírozást a Moore tanácsadóval együttműködve, kockázati tőkével oldották meg.

A Magyarországon 26–27 éve működő Foxconn komáromi tevékenységének exportja a Portfolio számítása szerint elérheti három hazai német autógyár együttes kivitelét. Németh Gábor, a Foxconn Group működésért és üzleti területekért felelős alelnökhelyettese szerint Magyarországnak az új technológiai hullámok elsődleges beszállítójává kell válnia, nem másokat követnie.

» Követett téma: MUNKA · Magyarország · AI, vállalati képzés, ipari átalakulás