Megugrottak az amerikai kötvényhozamok, a magyar piacot is eléri a hullám

A hosszú amerikai állampapírok hozama negyedszázados csúcsra ért; a magyar megtakarítóknál a futamidő is fontos kérdéssé válik.

A magyar állampapír-megtakarítással rendelkezők számára is fontos változás zajlik: a Hírnavigátor beszámolója szerint meredekebbé vált a hazai állampapírok hozamgörbéje, vagyis a hosszabb és rövidebb futamidők hozama közötti különbség nőtt. A háttérben globális kötvénypiaci átárazódás áll. Konkrét magyar lakossági kamatváltozás vagy a háztartásokra jutó forintösszeg ugyanakkor nem derül ki a beszámolókból.

Miért számít ennyit az amerikai hozam?

Az Index.hu beszámolója szerint az amerikai 30 éves államkötvények hozama 5,7 százalék fölé emelkedett, amire körülbelül negyedszázada nem volt példa. A tízéves amerikai államkötvény hozama közben 5,3 százalékra nőtt. Nem elszigetelt amerikai mozgásról van szó: a német, a japán és a brit hosszú lejáratú államkötvények piacán is hasonló hozamemelkedés történt.

Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzője az Indexnek azt hangsúlyozta: az amerikai tízéves államkötvény hozama a nemzetközi pénzügyek egyik kulcsfontosságú viszonyítási pontja. Számos vállalati hitel, jelzáloghitel és befektetés árazása igazodik hozzá. Ez magyarázza, miért nem csupán az amerikai állampapírt tartó befektetők ügye a mostani emelkedés.

Az AI-beruházások tőkeigénye is számít

Debreczeni több lehetséges magyarázatot sorolt fel a hozamok emelkedésére: a befektetők magasabb kamatokra számíthatnak, erős lehet az amerikai gazdasági növekedés, illetve jelentős tőkét igényel a mesterséges intelligenciát kiszolgáló infrastruktúra kiépítése. Ezek lehetséges mozgatórugók, nem egyetlen bizonyított ok elemei. Az elemző szerint az AI-beruházásokat finanszírozó technológiai cégek nagy kötvénykibocsátása már az állampapírpiac szempontjából sem elhanyagolható.

A vállalati oldalon az árfolyamveszteség is látványos: egyes érintett technológiai cégek kötvényeinek ára az elmúlt hónapokban 20–30 százalékkal esett. Ez nem a teljes technológiai kötvénypiacra vonatkozó adat, és nem magyar állampapírok veszteségét jelzi.

A pénzügyminisztérium mozgástere korlátozott

Az amerikai költségvetési háttér sem mellékes: Debreczeni szerint a hiány a GDP mintegy 6 százaléka, az államadósság kamatkiadásai pedig önmagukban meghaladják a GDP 3 százalékát. Előtérbe kerültek az amerikai pénzügyminisztérium kötvény-visszavásárlási lehetőségei, de az elemző ezek komoly korlátaira figyelmeztetett. A költségvetési eszközök ugyanis nem azonosak a jegybank eszközeivel.

A Fed a 2010-es években az Operation Twist programmal próbálta befolyásolni a hosszú hozamokat: saját kötvényállományának lejárati összetételét alakította át. Ez történelmi példa a jegybanki beavatkozásra, nem most bejelentett intézkedés.

» Követett téma: PÉNZ · Magyarország · állampapírok, megtakarítások