Vitatják az Airbnb-tilalom lakhatási hasznát a budapesti szállásadók

Terézváros polgármestere bővülő albérletkínálatról beszél, a szakmai szervezetek szerint viszont nem igazolt, hogy a tiltás csökkentette a lakbéreket.

Terézvárosban 300 000-ről 280 000 forintra csökkent az átlagos lakbér, a bérleti kínálat pedig 32%-kal nőtt a rövid távú lakáskiadás tiltása óta – közölte Soproni Tamás polgármester az ingatlan.com adataira hivatkozva. A Turizmus.com által ismertetett szállásadói állásfoglalás szerint azonban nem bizonyítható, hogy a tiltás hozta a lakhatási javulást. Budapesti bérlőként éppen ez a lényeg: több lakás kerül-e tartósan a piacra, és olcsóbb lesz-e bérelni?

Ugyanaz a lakbéradat, eltérő következtetések

A közös álláspontot a Magyar ApartmanKiadók Egyesülete (MAKE), a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), a Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesülete (FMKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ) jegyzi. Szerintük nincs olyan nyilvános budapesti adatsor vagy ellenőrizhető módszertani tanulmány, amely igazolná a további korlátozások lakhatási előnyeit.

A szervezetek a 2022-es népszámlálás 167 000 lakatlan budapesti lakását állítják szembe az általuk jelzett, havonta mintegy 7 500, jogszerűen rövid távra kiadott, NTAK-ban regisztrált lakással. Érvelésük szerint a turisztikai használat megszűnése nem garantál tartós bérbeadást: a tulajdonos eladhatja vagy másra használhatja az ingatlant, a tht.hu pedig az üresen hagyás lehetőségét is említi.

A turizmus visszaesését is mérlegelnék

Terézvárosban 2026. január 1-jén lépett életbe a tilalom. Az állásfoglalásban idézett KSH-adatok szerint az első nyolc hónapban 31,9%-kal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma, miközben Budapest többi kerületében 5,1%-kal nőtt. A kerületi magán- és egyéb szálláshelyeken 870 781-ről 22 029-re esett ez a szám, a szállodák és panziók forgalma viszont nőtt.

A szervezetek becslése szerint nyolc hónap alatt 443 000 vendégéjszaka veszett el, amely más budapesti szálláshelyeken sem jelent meg; egész évre 670 000–700 000 kiesésével számolnak. Az általuk idézett statisztika szerint 2025-ben a budapesti vendégéjszakák 36,3%-át magán- és egyéb szálláshelyeken töltötték. Ezért a turisztikai bevételek, a foglalkoztatás, a helyi szolgáltatók forgalma és az adóbevételek mérlegelését is kérik.

Tiltás helyett ösztönzőket és ellenőrzést is kérnek

A szervezetek szerint a 180 napos kiadási plafon mellett is megmaradhat a főszezoni turistaforgalom, tartós bérlakás viszont nem feltétlenül keletkezik. Minden szállástípust vizsgálnának: érvelésük szerint egy turistáknak kiadott lakás könnyebben visszakerülhet a lakáspiacra, mint egy szállodává vagy panzióvá alakított épület. Felújítási támogatásokat, bérbeadói garanciákat, adókedvezményeket és a hosszú távú kiadást segítő programokat javasolnak.

A MAKE a Magyar Turisztikai Ügynökséggel folytatott egyeztetések után már 2026 szeptemberében kérte a moratórium egyéves meghosszabbítását. A közös állásfoglalás hatásvizsgálatokat és három jogalkotási intézkedést sürget; ezek részleteit az ismertetés nem bontja ki. A szervezetek vitatják a terézvárosi tilalom indokoltságát, szükségességét és arányosságát, és jogellenességét megállapító döntést várnak; az alkotmányjogi panaszok és közigazgatási perek még folyamatban vannak.

Misetics Bálint főpolgármesteri lakásügyi főtanácsadó a tht.hu szerint az ellenőrzés hiányosságaira figyelmeztet: a platformokon szereplő NTAK-kódokat érdemben nem ellenőrzik, így szabálytalan hirdetések is fennmaradhatnak. A szigorúbb helyi szabály önmagában szerinte nem szorítja ki az illegális szereplőket. A 2024/1028/EU rendelet közös regisztrációs és adatszolgáltatási keretet teremt: a platformoknak meg kell jeleníteniük és ellenőrizniük kell a regisztrációs számokat, szúrópróbákat kell végezniük, és havonta adatot kell küldeniük a nemzeti digitális adatpontoknak.

» Követett téma: LAKHATÁS · Budapest, bérlés, rövid távú lakáskiadás